A tengeralattjáró-ügy miatt egy hónappal elhalasztják az Ausztrália és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi tárgyalások eredetileg október 12-ére kitűzött 12. fordulóját - közölte pénteken egy Canberrában szolgálatot teljesítő, meg nem nevezett uniós tisztségviselő. A halasztás tényét megerősítette Dan Tehan ausztrál kereskedelmi miniszter, de az okát nem jelölte meg.
A Brexit híre hidegzuhanyként érte a világot. A britek kilépésének következtében újra kellett hangolni az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatát. A hosszas tárgyalások eredményeképpen végül sikerült elkerülni azt, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül zuhanjon ki az európai országok közösségéből. A kilépést követően a szigetország immár önállóan irányítja sorsát, a brit kormány pedig kijelentette, hogy újra globális hatalommá akarja tenni Nagy-Britanniát, amelyet többek közt szabadkereskedelmi megállapodások útján kívánnak elérni. De vajon mennyiben lesznek képesek a brit kormány céljai kompenzálni a Brexit következtében elszenvedett gazdasági károkat?
Az Egyesült Királyság szabadkereskedelmi megállapodást megkötéséről egyezett meg Ausztráliával – írja a CNBC.
Valósággal összeomlott az Európai Unióba irányuló brit export januárban. Decemberhez képest 41%-os a csökkenés, import oldalon 29%-os zsugorodást jelzett a brit statisztikai hivatal. A teljes visszaesés jó részét még az okozhatta, hogy a vállalatok nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, ezért a számok biztosan javulni fognak a következő hónapokban. Ezzel együtt az év eleji fejlemények jól mutatják, milyen nagy sokkot okoz a Brexit kezelése a gazdaságnak.
A Rivian már nagy erőkkel keresi európai gyárának helyszínét, a Bloomberg iparági forrása szerint a beruházás az Egyesült Királyságban, Németországban vagy Magyarországon valósulhat meg. A Tesla riválisaként számon tartott vállalat mögött olyan tőkeerős befektetők állnak, mint az Amazon és a Ford.
A japán vállalatok döntő szerepet játszanak a magyar gazdaság növekedésében, a világjárvány alatt eddig 19 japán vállalat összesen 21 milliárd forintnyi beruházást hajtott végre Magyarországon, amellyel több mint 13 ezer munkahelyet mentettek meg - közölte a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalán, miután bemutatkozó látogatáson fogadta Ohtaka Maszato japán nagykövetet.
Szabadkereskedelmi megállapodást kötött kedden Törökország és az Egyesült Királyság - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség. Az egyezményt a két ország nevében Ruhsar Pekcan török kereskedelmi miniszter és Liz Truss brit kereskedelmi miniszter írta alá videokonferencia keretében. A szerződés 2021. január 1-jével lép érvénybe.
A Brexit folyamatra jellemzően, szinte az utolsó pillanatban, karácsony első napján - csak sikerült megállapodniuk a feleknek. Van „deal” Brexit ügyben, az Egyesült Királyság rendezett formában hagyja el az Európai Uniót és ezáltal a Vámuniót. Ez mindenképpen okot ad az örömre, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a megállapodás alapján is olyan jelentős változások várhatóak, melyek jelentős költségnövekedést, szállítási idő növekedést, többlet adminisztrációt, és nyitott kérdéseket eredményeznek.
Százszázalékos vámliberalizációt biztosít a kétoldalú áruforgalomban az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló megállapodás, amelyből a brit kormány pénteken tett közzé érdemi részleteket.
A végéhez közelednek a szabadkereskedelmi tárgyalások a britek és az EU között, és továbbra sem látszik előrelépés. A britek ragaszkodnak a saját szabályozáshoz, elvetik az Európai Bíróság fennhatóságát, és nincs egyetértés a halászati jogokról sem. Pedig ezek a követelések messze nem kecsegtetnek akkora haszonnal a brit gazdaság számára, mint amekkora kárral a megállapodás nélküli kilépés járna. A brit gazdaság legalább néhány évet, de inkább egy évtizedet veszítene azzal, ha a kormány nem adná be a derekát. Magasabb munkanélküliség, kisebb termelékenység, elmaradó beruházások, nagyobb infláció - kérdés, megéri-e ezeket bevállalnia a briteknek azért, hogy nagyobb szabadságuk legyen például az állami támogatások terén.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint komoly esély van arra, hogy megállapodás nélkül zárulnak az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó tárgyalások.
Felfüggesztette az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó londoni tárgyalásokat péntek este a brit és az uniós küldöttség, mivel nem sikerült áthidalni a nézetkülönbségeket.
Londonban folytatódnak a hétvégén a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió (EU) jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről.
A koronavírus-járvány megjelenése és globális terjedése tovább mélyítette a brit autógyártás évek óta tartó válságát. A legfrissebb autógyártási statisztikák pedig ismét megerősítették, borzasztóan nehezen megy az újraindulás, a termelés felfuttatása a szigetországban, amelyet a járvány megfékezése érdekében hozott újabb szigorú intézkedések, a hazai autóértékesítések visszaesés és a globális kereslet csökkenése is nehezít.
Létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása 15 ázsiai és óceániai ország bevonásával, a résztvevők a világ 2019-es GDP-jének összesen mintegy 38%-át teszik ki. Az RCEP-egyezményből kihagyták az Egyesült Államokat, Kínát viszont bevették, ami erős üzenet a tengerentúli államnak, amely nemrég ráadásul kilépett a megállapodást ellensúlyozni hivatott TPP-ből is. Önmagában egyébként az RCEP nem jelent szoros együttműködést az érintett országok közt, inkább azért fájhat Amerika feje, mert az egyezmény később további gazdasági és politikai megállapodások alapja lehet olyan USA-szövetséges országok, mint Dél-Korea, Japán vagy Ausztrália és az Amerikával mostanában hűvös viszonyt ápoló Kína közt.
Október második felében újabb nagy kínai beruházást jelentett be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: a Chevron Auto 17,5 milliárd forintos miskolci beruházásához minden negyedik forintot a magyar kormány adja. Október végén megtudhattuk a minisztertől azt is, hogy a dél-koreai Doosan második európai gyárát is Magyarországon, Tatabánya mellett építi fel. Az elektromos autóipari beszállító beruházásának értéke 75 milliárd forint, a kormány a beruházást itt is vissza nem térítendő támogatással segíti. Ha pedig nem csak az októberi, hanem korábbi bejelentésekből szemezgetünk, találhatunk közöttük indiai és egyéb feltörekvő országok vállalataihoz köthető beruházást is, melyhez a magyar kormány jellemzően jó par millió forinttal járul hozzá. De vajon mit akarhat egy kelet-közép-európai országban egy kínai, koreai, vagy épp egy indiai vállalat? Miért éri meg (megéri-e) nekik itt befektetni és milyen szempontok szerint választanak a régió országai közül: pusztán gazdasági szempontok vezérlik őket, vagy az intézményi, sőt, helyenként a politikai tényezők is szerepet játszanak? És miért éri meg (megéri-e) nekünk idecsalogatni e feltörekvő vállalatokat: az újonnan létrejövő munkahelyeken túl keletkeznek-e pl. e vállalatok működése révén új lokalizációs előnyök is?
A szabadkereskedelem diadalának nevezte Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, hogy az ASEAN-tagállamok és partnereik vasárnap aláírták a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (Regional Comprehensive Economic Partnership, RCEP) nevű ázsiai szabadkereskedelmi megállapodást egy vietnami rendezésű, virtuális csúcstalálkozó zárásaként.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint továbbra is mélyek a nézetkülönbségek az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló tárgyalásokon. A Downing Street szombati közlése szerint ugyanakkor a megbeszélések a jövő héten folytatódnak.
Az autóipar meghatározó szereplői és érdekképviseletei sorra figyelmeztették az Egyesült Királyság és az Európai Unió döntéshozóit arra az elmúlt hónapokban, hogy a megállapodás nélküli Brexit valóságos katasztrófához vezethet a szektorban. A Jaguar Land Rover legfrissebb jelzése szerint viszont még abban az esetben is káosz alakulhat ki a határokon, hogyha a tárgyaló feleknek sikerül tető alá hozniuk az egyezséget.
Az elmúlt napok politikai csatározásai miatt tovább nőtt annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság végül megállapodás nélkül zuhan ki az Európai Unióból. Ez természetesen borzasztóan rossz hír az autóipar számára, amelynek szereplői kétségbeesetten igyekeznek még az utolsó pillanatokban is felhívni a politikusok figyelmét arra, mekkora katasztrófát okozhat a megállapodás nélküli Brexit Európa egyik legfontosabb ágazatának, amely már így is rengeteget szenvedett a koronavírus-járvány és az új technológiákra történő átállás miatt.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
A növekedési rangsor végén uniós országok kullognak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
